Rögbi szabály részletesen

Bevezetés

Az uniós rögbi játékmenete általában a következőképpen néz ki: az egyik félhez kerül a labda egy kezdőrúgás vagy egy rögzített helyzet (mint a büntetőrúgás, a zárt tolongás, vagy a bedobás) után. Bár a labdát kézből elrúgva is előre lehet juttatni, mégis általában inkább futásnak erednek vele. Passzolni is lehet, de csak hátrafelé és oldalra, sohasem előre. Akik a labda előtt foglalnak helyet, lesen vannak, és nem avatkozhatnak játékba. Az ellenfél megpróbálja szerelni a labdás játékost, aki amint földre kerül, rögtön passzol, vagy elengedi a labdát és hagyja, hogy a két csapat megküzdjön érte. A játék akkor áll meg, ha szabálytalanság történik (ilyenkor a sértett félnek megítélt tolongással, szabadrúgással, vagy büntetőrúgással indul újra a játék), ha a labda vagy a labdavivő elhagyja a játékteret (bedobás következik), vagy a támadó fél pontot szerez azzal, hogy leteszi a labdát a célterületen (cél), vagy drop-rúgással átjuttatja a kapu vízszintes eleme fölött (drop-gól). Cél után jutalomrúgás (extra pontszerzési lehetőség), majd kezdő rúgás következik.

A meccs kezdetekor hagyományosan pénzfeldobás dönti el a térfelek és a kezdőrúgás kérdését (második félidőben csere). Egy félidő 40 percig tart, a szünet kb. 10 perc. A félidőnek csak akkor van vége, amikor a labda kikerül a játékból.

Posztok

Az uniós rögbit 15 fős csapatok játsszák. A mezszám általában meghatározott, viszonylag kötött pozíciót jelent. Ez csak akkor változik, ha cserék jönnek be (bajnokságtól függ, maximum 8), vagy ha a játékosok helyet cserélnek a pályán. Kis különbségekkel minden csapat ugyanabban a felállásban játszik. Az 1-8-ig számozott mezek tulajdonosai a tolongásjátékosok, 9-15-ig a háromnegyed (angolul forwards és backs). A tolongás szerzi és tartja meg általában labdát, ők alkotják a zárt tolongást, a bedobásnál a sorokat. Általában az erősebb, nehezebb, de lassabb játékosok kerülnek ide. A háromnegyed gyorsabb, de kisebb, könnyebb játékosokból áll. Az ő feladatuk a gyors támadások, felfutások végrehajtása. Manapság egyre jobban közelít egymáshoz a két szerepkör, minden poszton egyre inkább fontossá válik az erő és a gyorsaság is.

1 és 3 Pillérek: Ők állnak a zárt tolongás első sorában a sarkazó két oldalán. A második sorosokkal és a sarkazóval együtt ők adják a tolongás fő erejét. Bár kívülről talán nem látszik, de a bal és jobb oldali pillér helyzete meglehetősen különbözik. Bedobásnál általában ők emelnek.

2 Sarkazó: Ő az, aki a begurított labdát lábbal hátrasarkazza a zárt tolongásban. Általában kisebb termetű játékos. Nagy nyomást kell elviselnie, miközben a labdát is meg kell kaparintania. Ő dobja a bedobásokat.

4 és 5 Második sorosok: Rendszerint magas játékosok, ezért bedobásnál őket emelik a pillérek. A tolongásban a sarkazót és egy-egy pillért tolnak a vállukkal. Ez az öt játékos adja a tolongás fő erejét.

6 és 7 Leválók: A második sor két oldalán. Az ő szerepük a leginkább kötetlen. Labdát szereznek, gyorsan odaérnek a zavaros helyzetekhez. Gyorsan leválnak a tolongásról, felzárkóznak a támadáshoz, vagy megakasztják az ellenfél támadását. A rövid oldali leváló inkább védekező, a hosszú oldali inkább támadó szerepű. Fontos hogy jól szereljenek.

8 Összefogó: A tolongás leghátsó embere, ő játssza hátra a labdát a tolongásból a kilencesnek, vagy felveszi és viszi. Általában magas, jól futó játékos, a gyors védekezésben is fontos szerepe van.

9 Kilences: Általában kisebb termetű játékos. Ő az összekötő láncszem a tolongás és a háromnegyed között. Gyors helyzetfelismerés jellemzi, jól passzol mindkét irányba. Ő gurítja be a zárt tolongásba a labdát, és ő is veszi ki. Egy-egy nyílt tolongás és csomag után általában ő indítja el a labdát. Bedobásnál ő szedi össze a hátraütött vagy passzolt labdát.

10 Irányító: Általában ő hozza a taktikai döntéseket, rögzített helyzetek után ő indítja el a labdát. Irányítja a háromnegyedet. Általában ő rúgja a büntető-, és jutalomrúgásokat.

11 és 14 Szélsők: A két szélen futnak, sokszor ők fejezik be az akciókat. Védekezésben segítenek a fullbacknek a labda összeszedésében, rúgniuk is tudni kell.

 

12 és 13 Centerek: ha kell, áttörik a védelmi vonalat, pontosan és gyorsan passzolnak, védekezésben gyorsan reagálnak és jól fognak. Talán a legváltozatosabb szerepkör az övék.

15 Fullback: A védelem utolsó sora. Összeszedi az ellenfél előrerúgott labdáit, mélyet fog. Ha labdát szerez, akkor vagy ellentámadásba kezd, vagy előrerúgja a labdát. Támadásban gyakran felzárkózik a háromnegyedhez.

A pálya

A rögbit többnyire füves talajon játsszák. A játéktér legfeljebb 70 m széles és 100 m hosszú, ehhez adódik a két célterület, amelyek egyenként legfeljebb 22 m-t tesznek ki, de minimum 10 m-t. Folyamatos vonallal festik fel a játéktér és a célterületek határait (oldalvonal, célvonal, holt-labda vonal) a 22-es vonalakat és a felezővonalat. Szaggatott vonalakat festenek a felezővonaltól 10-10 m-re és 5 és m-re az oldalvonalaktól és a célvonalaktól. Az oldalvonalak és a holt-labda vonal kívül esnek a játéktéren, a célvonal a célterület része.

 

A célvonalak közepén egy-egy H-alakú kapu foglal helyet. Az 5, 6 m hosszú keresztrúd 3 m magasan köti össze a min 3,4 m magas függőleges kapufákat. A kapufák alsó részét a játékosok biztonsága érdekében védőszivaccsal szokás körbevenni.

Bíráskodás

A játékvezető feladata, hogy megfelelően érvényesítse a szabályokat, számon tartsa az időt és az eredményt, engedélyezze a pálya elhagyását és a cseréket, és berendelje az egészségügyi személyzetet, amikor szükséges.

A játékosoknak tisztelnie kell a játékvezetői döntéseket, a vitatkozásért büntetés jár (vagy a már megítélt büntetőt 10 m-rel előbbről végzik el). Kizárólag a csapatkapitányok joga, hogy konzultáljanak a játékvezetővel. Ha a csapatkapitány elhagyja a pályát, akkor egy másik játékos veszi át a helyét.

A játékvezető kioszthat sárga és piros lapot is. Az előbbi figyelmeztetésre szolgál, az utóbbi végleges kiállítást jelent. Sárga lap adható alattomos, vagy veszélyes játékért, egy szabály következetes, ismételt megszegéséért, és szándékos taktikai szabálytalanságért. A besárgult játékos 10 perc kiállítás után folytathatja a játékot. Ha megint hasonló súlyú szabálytalanságot követ el, akkor a játékvezető végleg leküldi a pályáról. Egyből is lehet pirosat kapni.

A játékvezető általában két (vagy több) segéddel együtt látja el feladatát. A segéd-játékvezetők figyelik hogy a labda (vagy a labdás játékos) kívül került-e az oldalvonalon, és hogy a kapura rúgás sikeres volt-e. A rögbiben alkalmazhatnak videóbírót is.

 

Pontszerzés

A játék célja, hogy több pontot érjünk el, mint az ellenfél. Pontot négyféle módon lehet szerezni.

1. Célról akkor beszélünk, ha az egyik csapat leteszi a labdát az ellenfél célterületén. Ha a labda már a földön van, elég megérinteni (deréktól felfelé eső testrésszel). A célterület részét képezik a kapufák is. A cél 5 pontot ér.

Büntetőcélt akkor ítélhet a játékvezető, ha a védekező csapat olyan szabálytalanságot követ el, amellyel egy biztosnak látszó célt akadályoz meg. Ilyen esetben a sárga lap sem szokott elmaradni. Büntetőcélt úgy kell tekinteni, mintha a kapufák között történt volna.

2. Jutalomrúgás jár minden cél után, méghozzá a cél helyével egy vonalban tetszőleges távolságra a célvonaltól. A gólhoz a földre helyezett labdát át kell rúgni a kapu vízszintes eleme felett, és a két függőleges kapufa vonala között. Rúgható drop-rúgással is. A jutalomgól 2 pontot ér.

3. Büntetőrúgást szabálytalanságért ítélhet a játékvezető. Hasonló a jutalomrúgáshoz, csak a szabálytalanság helyéről kell elvégezni, és siker esetén 3 pontot jelent. Ha a kedvezményezett fél úgy ítéli meg, hogy túl mesze van a kapu, akkor többféle opció közül választhat. Kirúghatják oldalra a labdát, és ők jönnek utána bedobással onnan, ahol a labda elhagyta a pályát. Vagy a labda lábfejhez érintésével gyorsan megindulhatnak, esetleg kérhetnek zárt tolongást (amelybe ők guríthatják be a labdát).

4. A drop-gól olyan gól, amit folyamatos játék közben, a mezőnyből rúgnak. A labdának érintenie kell a földet az elrúgás előtt (drop-rúgás). A drop-gól 3 pontot ér.

Passzjáték

A játékosok futva viszik a labdát és passzolnak. Előre ejtésről beszélünk, ha a játékos előre felé kiejti a kezéből a labdát, vagy ha előre pattan róla, és még mielőtt elkaphatná, földet ér, vagy valaki más hozzáér. Ilyenkor zárt tolongással indul újra a játék. Kivétel, ha a játékos egy rúgást blokkol, mert ilyenkor a róla visszapattanó labda nem szabálytalan. Szándékos előre passzért büntetőrúgás jár, mint ahogy azért is, ha valaki kidobja a labdát az oldalvonalon.

Alapvetően három játékmódot különböztethetünk meg:

Amikor a tolongásjátékosok mennek előre, akkor súlyukat és erejüket latba vetve próbálják meg áttörni a védők vonalát. A labdát vivő játékos nekirohan az ellenfélnek, és közben igyekszik úgy védeni a labdát, hogy az ütközés után is nála maradjon. Ez a játékmód általában lassú, de biztos előrehaladást tesz lehetővé. Néha az a taktikai cél, hogy nyílt tolongás, vagy csomag kialakításával lyukakat hozzanak létre az ellenfél védelmi vonalában, lehetőséget teremtve ezzel egy gyors támadás indítására.

Nyitottabb stílusú játék következik, ha egy játékos (általában a 9-es), egy nyílt vagy zárt tolongást, vagy csomagot követően hosszú passzal továbbadja a labdát a 3/4 -nek. Ők, amint megkapják, vagy rögtön tovább is passzolnak (pl. hogy létszámfölényes helyzetet alakítsanak ki), vagy futva megpróbálnak átjutni a védelmi vonal lyukain. Ha  a labdát vivő nem kerülheti el a szerelést, igyekszik minél tovább várni a passzal, hogy lefoglalja a védőket, rákényszerítse őket a mélyfogásra. Ha nincs kinek, vagy nem sikerül passzolni, akkor a mélyfogás után rendszerint nyílt tolongás következik.

Végül ott van az ellentámadás: miután az egyik fél előre rúgja a labdát, az elkapó játékos nem rúgja vissza, hanem futva indul el vele. Ezzel meg lehet lepni az ellenfelet, továbbá a labdát vivőnek több helye van a szokásosnál, ugyanis a rúgó játékos előtt levő ellenfelek kezdetben lesen vannak, s így nem avatkozhatnak játékba. Hátránya, hogy a labdát vivő játékos csapattársai esetleg nincsenek a közelben, nem tudják támogatni a támadást.

Az uniós rögbiben gyakran alkalmazzák az előnyszabályt, vagyis szabálytalanságnál a játékvezető tovább engedi a játékot (előny), ha a másik fél a hibából kifolyólag területet nyerhet, vagy taktikai előnybe kerülhet. Amikor ez megvalósul, akkor jár le az előny (előny vége). Ha a szabálytalanságból nem sikerül (vagy nem lehet) előnyt kovácsolni, akkor a játékvezető megállítja a játékot és tolongást, szabadrúgást, vagy büntetőrúgást ítél az eredeti szabálytalanságnak megfelelően. Hogy meddig érvényes az előny, és mi számít annak, az a játékvezető megítélésére van bízva. Ha az előnyben lévő fél szabálytalanságot követ el, az előny elvész.

 

Mezőnyjátékban lesen van az, aki előrébb áll, mint a labdát vivő játékos, vagy mint az a játékos, aki utoljára megjátszotta a labdát. A lesen lévő játékos nem büntetendő amíg nem avatkozik játékba, vagy nem mozdul előrefelé rá a labdára. Rúgáskor azok a játékosok, akik a rugó előtt vannak, kötelesek 10 méterre visszavonulni attól a ponttól, ahol a labda vélhetően földet fog érni vagy földet ért, ha nem így tesznek, akkor az játékba avatkozásnak minősül.

A les véget ér, ha a játékos a labdát utoljára megjátszó játékos mögé kerül. Kivéve a tíz méteres szabály esetén, ekkor a les akkor ér véget, ha az ellenfél 5 métert viszi a labdát, passzol, rúg, vagy szándékosan hozzáér a labdához, anélkül, hogy elkapná (pl. hátraüti).

Ha a lesen lévő játékos nem tudja elkerülni, hogy a labda, vagy a labdavivő hozzáérjen, és ebből előnyhöz jut a csapata, vétlen lesről beszélünk, és zárt tolongás következik.

Lehetséges olyan taktikát alkalmazni, hogy valaki az ellenfél megzavarása érdekében szándékosan lesre fut, mintha passzt várna (persze nem kaphat). Amíg nem tartóztatja fel az ellenfelet, vagy nem akadályozza a szerelést, addig általában nem büntetik.

 

Kontakt-helyzetek

A védekezők célja, hogy megállítsák a labdás játékost, vagy mélyfogással (amit többnyire nyílt tolongási követ), vagy azzal, hogy álló helyzetben próbálnak vele megküzdeni a labdáért (csomag alakul ki). Ezekre a helyzetekre külön szabályok vonatkoznak.

A mélyfogás az, amikor egy játékos az ellenfél labdás játékosát megfogja és leviszi a földre. A mélyfogás akkor befejezett, ha a játékos végig, a földre vitelig fogja ellenfelét.  Ha elengedi, vagy anélkül viszi a földre, hogy megfogná, akkor az ellenfél felállhat, és tovább viheti a labdát. A megfogott játékosnak a mélyfogás után azonnal el kell engednie a labdát; vagy utolsó mozdulattal passzol, vagy kiteszi maga mellé a földre. A kitett labdát bármelyik játékos megjátszhatja, aki talpon van, és nem lesről érkezik. Ha nem alakul ki nyílt tolongás, és a megfogott játékos és megfogója is talpra áll, akkor ők ketten megküzdhetnek a labdáért, függetlenül attól, hogy milyen helyzetben vannak les szempontjából.

Fogni nem lehet váll fölött (nyakra és fejre fogni tilos), és a mélyfogónak meg kell kísérelnie átkarolni az ellenfelét úgy, hogy befejezett mélyfogást hajtson végre. Tilos kézzel lökni, gáncsolni.

Nyílt tolongás akkor alakul ki, amikor a mélyfogás után legalább mindkét csapatból egy játékos összekapaszkodik a kitett labda felett. Ez általában azt jelenti, hogy vállal tolják egymást. További játékosok is becsatlakozhatnak, de ezt csak a már résztvevő játékosok hátul levő sarka felől érkezve tehetik meg, és egész karjukkal át kell fogniuk egy csapattársat. Nyílt tolongásban nem szabad kézzel nyúlni a labdáért, hanem le kell róla tolni az ellenfelet, és lábbal hátra játszani, ahol aztán egy csapatárs felveheti. A nyílt tolongás véget ér, amint a labda kikerül belőle. A játékosok a nyílt tolongásban nem eshetnek el szándékosan, meg kell próbálniuk talpon maradni. A földre került játékosnak el kell húzódnia a labdától, és nem avatkozhat játékba. Ha a labda beragad, a játékvezető zárt tolongást ítél a támadó fél javára.

A nyílt tolongásban (és a csomagban is) különösen fontos a lesszabály betartása. Minden játékosnak, aki nem vesz részt ezekben a helyzetekben, vissza kell vonulnia a lesvonal mögé, amely a helyzetben résztvevő leghátsó játékostárs hátsó sarkánál húzódik.

Csomag alakul ki, amikor a labdát vivő játékost egy vagy több ellenfél fogja, miközben egy vagy több csapattárs is összekapcsolódik vele. További játékosok is becsatlakozhatnak, de (ugyanúgy, mint a nyílt tolongásban) csak a saját oldaluk felől. Ha a csomag nem halad tovább előre, és nem tudják megjátszani a labdát, akkor zárt tolongás következik annak a félnek a javára, aki védekezett a csomag kialakulása előtt (kivéve ha a csomag rögtön egy rúgás elkapása után alakult ki). Ha kikerül belőle a labda, a csomagnak vége.

 

Rúgások

Bizonyos helyzetekben a labdát inkább rúgják, ahelyett hogy futva vinnék előre. A cél ilyenkor területnyerés, felszabadítás, vagy az ellenfél védelmi vonalának átjátszása.

Ha a labda a 22-es vonal mögött van, akkor rendszerint felszabadító rúgásra törekszik a védekező csapat. Az a jó, ha minél messzebb megy ki az oldalvonalon. Rögzített helyzetek, kontakt helyzetek után általában a 10-es rúgja el, egyébként – pl. ellenfél rúgott labdájának elkapása után a szélsők vagy a full back. Van, hogy érdemes a rövidebb, de biztosabb rúgást választani, mint a kevésbé biztos, kockázatosabb távoli rúgást. Ha hátrapasszolják a labdát, vagy valaki visszafut a 22-es vonal mögé, és úgy rúgja ki, akkor a bedobás a rúgás helyétől jár (kivéve ha mielőtt kimegy lepattan a földre).

Ha a középpályáról rúgják ki a labdát (általában a 9-es, 10-es, vagy egy center) úgy, hogy  mielőtt kimenne még hozzáér a földhöz, akkor a bedobás a földet érés helyéről jár, viszont ha közvetlenül kimegy a labda, akkor az elrúgás helyéről.

Támadó taktika, ha valaki (általában a fullback) magasra de csak mérsékelten előre rúgja a labdát, aztán alászalad elkapni. Egy másik, egyre népszerűbb fogás, ha a játékos előre és keresztbe rúgja a labdát, egy olyan csapattársnak aki a túlsó szélen, a lesvonal mögül, mélységből indulva megszerezheti azt. Van hogy laposan rúgják, hogy a labda guruljon a földön. Általában a szélsők alkalmazzák, közel az oldalvonalhoz, könnyen megelőzve így a lassan forduló védőket.

 

Rögzített helyzetek

Ezekkel a játékelemekkel indul újra a játék egy-egy megállás után.

Kezdő (és újrakezdő) rúgások.

Mindkét félidő kezdőrúgással, vagyis a felezővonal közepén elvégzett drop-rúgással indul. A labdának legalább 10 m-t előre kell jutnia a másik csapat térfelén, akik a saját 22-es vonaluk mögül indulhatnak. A rúgó játékos csapattársainak a rúgás pillanatában a rúgó mögött kell tartózkodniuk. A kezdőrúgást általában magasra és éppen hogy csak 10 m távolságra rúgják, hogy a rúgó oldali játékosok odaérjenek, mire a labda földet ér. Máskor messze berúgják az ellenfél vonala mögé, hogy ezzel területet nyerjenek. Ha a kezdőrúgás nem keresztezi a 10 m-es vonalat, az ellenfél megjátszhatja, de a rúgó fél nem, ha mégis megtenné, akkor zárt tolongás jár a felezővonalon az ellenfél javára. Ha a kezdőrúgás kimegy az oldalvonalon, anélkül, hogy valaki hozzáért volna, a fogadó félnek zárt tolongás, vagy bedobás jár a felezővonalon.

 

Hasonló újrakezdő rúgás jár a 22-es vonalról, ha a labdát nem a támadó fél teszi le a célterületen (öncél). Ha a labda egy rúgás után kigurul a célterületről és a pályáról, akkor a védekező csapat választhat a 22-esről újrakezdő rúgás vagy a rúgás helyén történő zárt tolongás között. Pontszerzés után is kezdőrúgással indul újra a játék.

 

Büntetőrúgások és szabadrúgások

Büntetőrúgást veszélyes játékért ítél a játékvezető. A büntetőt rá lehet rúgni a kapura, kirúgni az oldalvonalon túlra (közvetve vagy közvetlenül, mindkét esetben a rúgó csapatnak jár a bedobás), esetleg a labda lábfejhez érintésével gyorsan megindulhatnak vele. Az ellenfélnek 10m-rel vissza kell vonulnia a büntetőrúgás helyétől.

Szabadrúgás jár olyan technikai szabálytalanságokért, amelyek nem érdemelnek büntetőrúgást. Hasonló az előbbihez, de nem lehet kapura rúgni, és ha kirúgják az oldalvonalon, az ellenfél dobhat be. Ha közvetlenül kirúgják, nem jár területnyeréssel sem (kivéve, ha a 22-es vonal mögött történik a rúgás).

Szabadrúgás jár akkor is, ha egy játékos elkapja az ellenfél rúgását a 22-es vonal mögött, és azt kiáltja, hogy „mark!”.

 

Zárt tolongás

Kisebb szabálytalanságok (előreejtés, előre passz, vétlen les, vagy ha a labda végleg bennragad egy csomagban vagy nyílt tolongásban) után zárt tolongás következik. Nem lehet 5 m-nél közelebb az oldalvonalakhoz vagy a célvonalhoz. Büntetőrúgás helyett is lehet választani a zárt tolongást. A zárt tolongásban nyolc játékos kapcsolódik össze három sorban. Az első sorban van a két pillér, és középen a sarkazó. A második sorban négyen vannak, két szélen a két leváló. Leghátul van az összefogó, vagyis a 8-as. A két tolongás úgy kapcsolódik össze, hogy az első sorosok mindig az ellenféltől balra teszik a fejüket. A második sorosok feje a pillér és a sarkazó között van. Ha felállt a tolongás, a 9-es begurítja a labdát a két első sor közötti folyosóba. A sarkazók megpróbálják lábbal megszerezni a labdát, miközben a két csapat megpróbálja hátra tolni egymást. Amelyik fél megkaparintja, az hátra játssza a labdát, ahol vagy a 8-as, vagy a 9-es felveszi, aztán passzol, megindul vagy elrúgja a labdát. Zárt tolongásban a 9-esnek mindig a labda mögött kell lennie, a többieknek pedig a leghátsó tolongásjátékos mögött. A tolongás a célvonalon is átviheti a labdát, s ott ha valaki megérinti kézzel, már megvan cél. A tolongás a rögbi egyik legveszélyesebb eleme, mivel ha összeomlik az alakzat, az nyaksérüléssel is járhat, különösen fenyegeti ez az első sort. Épp ezért csak megfelelően képzett játékosok lehetnek az első sorban. Ha ilyenek nincsenek (pl. ki lettek állítva), akkor passzív tolongást játszanak, vagyis a tolongások összekapcsolódnak, de nem tolnak, és az a csapat viszi el a labdát, amelyik begurítja. A tolongásban nem résztvevő játékosoknak 5 m-rel hátrébb kell állnia a leghátsó tolongásjátékostól.

 

Bedobás

Ha a labda átmegy az oldalvonalon, akkor bedobás következik onnan ahol a labda elhagyta a játékteret. Két kivétel van: egy, nincs bedobás az 5-ös vonalon túl (ilyenkor az 5-ösről dobnak), kettő, ha a rúgás közvetlenül kimegy, és a rúgó játékos nincs a saját 22-es területén, a bedobás a rúgás helyétől jár. A tolongásjátékosok (közül annyi, ahányat a bedobó csapat jónak lát) felsorakoznak egymástól 1 m-re álló két sorban, az oldalvonalra merőlegesen attól 5 és 15 m közötti távolságban.

A labdát a kedvezményezett fél (nem az amelyik kirúgta, kivétel büntetőrúgásnál) egyik játékosa (általában a sarkazó) dobja be a két sor közé. A bedobó csapat előnye, hogy tudhatja, a bedobó milyen távolságra dobja a labdát. Ha a labda messzebb megy 15 m-nél, bárki megjátszhatja. Ha a bedobó nem egyenesen dob be, akkor az ellenfél választhat hogy ő dob, vagy zárt tolongást kap 15 m-re az oldalvonaltól.

Mindkét oldal próbálja megszerezni a bedobott labdát, és gyakran kiemelik egy-egy társukat  a többiek. Az ugró játékosnak nem szabad mélyet fogni, az veszélyes játéknak minősül. A nem résztvevő játékosoknak 10 m-re el kell távolodniuk a soroktól.